Az adat életet is menthet
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja kiváló európai műhelyekkel közösen vesz részt az új, innovatív módszereket kutató, 7 millió eurós IMI2 projektben 2019. január végéig - jelentette be a központ.
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja kiváló európai műhelyekkel közösen vesz részt az új, innovatív módszereket kutató, 7 millió eurós IMI2 projektben 2019. január végéig - jelentette be a központ.
Rengeteg pénzt költenek már most a világ iparvállalatai arra, hogy a működésüket a dolgok internete (Internet of Things - IoT) megatrendbe illő megoldással tegyék még hatékonyabbá: az IDC becslése szerint IoT megoldásokra 2013-ban 42,2 milliárd dollárt költöttek, 2018-ra ez a szám közel 100 milliárd dollárra nőhet. Hogy mégis miért áldoznak ilyen hatalmas összegeket hálózatba kapcsolt szenzorokra és az ezekből nyert adatokat elemző szoftverekbe? Egyszerű a válasz: profitért.
A magyar biztosítók tavaly sem tétlenkedtek, de máris újabb fejlesztéseken dolgoznak az informatika területén. A biztosítók ügyfelei számára már elérhetők e-termékek, online tarifálók, fejlett ügyfélportálok, mobilappos biztosításkötés, és például olyan egzotikus fejlesztésre is akad példa, mint amikor egy műhold alapú nyilvántartás segíti a mezőgazdasági szegmensben a kárérték meghatározását. Idén olyan új mobilappra is lehet számítani, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. És persze ez csak néhány azok közül az újítások közül, amelyekről a körkérdésünkre válaszoló 8 nagy biztosító beszámolt nekünk.
Jönnek a gépek, és először okosabbak lesznek nálunk, aztán elveszik a munkánkat, utána átveszik a hatalmat és kivégeznek minket, selejtes hibás organizmusokat - jósolja a Terminátor, a Mátrix vagy éppen újabban az Ex-Machina. A gépek tényleg jobbak nálunk néhány dologban, hiszen precízebbek, az egyszerű feladatokban soha nem hibáznak, talán innen ered a kicsit mindenkiben gyökeret verő idegenkedés is tőlük. Valójában mára a tudomány megteremtette a mesterséges intelligencia új, hétköznapi vetületét: a kognitív számítástechnika egy gondolkodó gépi asszisztenst hozott létre. A Watsonnak elnevezett szuperszámítógép testű "szoftverléleknek" nincsenek érzési, viszont kiválóan megérti az emberi beszédet, és pontosan arra válaszol, amit kérdeznek tőle. Brutális mennyiségű adatban tár fel összefüggéseket, receptet gyárt, az emberek személyiségét elemzi. Nem a munkád és az életed veszi el, hanem csak simán segít. De azért ez is elég érdekes, nem?
Szingapúr igazi versenytársa lehet a Szilícium-völgynek, legalább is egy bizonyos területen, ezt pedig az amerikai bankok is észrevették - írja a Financial Times. A Goldman Sachs is nemrég szállt be egy big datával foglalkozó helyi startupba.
Az utóbbi idők költséges botrányai arra sarkallták a nemzetközi nagybankokat, hogy alkalmazottaikat új technológiákkal és új adatforrások felhasználásával felügyeljék szigorúbban, már szinte kémfilmekbe illő eszközökkel és módszerekkel. Ebben a Big Data megoldások is egyre nagyobb szerepet játszanak - írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság és az európai adatipar vállalta, hogy egy köz- és a magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében 2,5 milliárd eurót fektet be. A cél, hogy erősödjék az adatipar, Európa pedig a globális adatverseny éllovasa legyen - derül ki a bizottság közleményéből.
Kockás papír és excel helyett már egyre több biztosító használ modern adatelemzési eszközöket, amelyek kifejezetten bonyolult kérdésekre is pontos választ tudnak adni. Például hogy mekkora az esélye annak, hogy egy bizonyos földrajzi területen autóbalesetben halunk meg, vagy hogy a csekkbefizetési pontosságunktól mennyiben függ, gyorsan hajtunk-e majd a kocsinkkal. A fejlett adatelemzési eljárások gyökeresen formálják át a biztosítók kockázati és döntéstámogatási modelljeit.
A CRM és üzleti intelligencia (BI) megoldások mellett fokozatosan a nagy adatbázisok elemzésén és kiaknázásán alapuló Big Data megoldások jelentősége is nő a magyar pénzintézeteknél. Igaz, a jelenség a mai Magyarországon még gyerekcipőben jár - hangzott el a Portfolio.hu csütörtöki Pénzügyi IT konferenciájának utolsó panelbeszélgetésében.
Az üzleti élet és a munkaerőpiac várható változásaira készülve indít közös mesterképzést a Közép-Európai Egyetem (CEU) és az IBM Magyarország: Európában másodikként big data szakra közgazdászokat, szociológusokat várnak és olyan diplomásokat, akik az adathasznosítás legújabb módszereivel szeretnének megismerkedni - közölte az IBM az MTI-vel.
Pénteken Barack Obama arról tartott beszédet, hogy újra kell gondolni azt a gyakorlatot, ahogyan ma az ügynökségek és a magánvállalatok az adatokat kezelik - írja a Bankinfosecurity.com. A Big Data megoldások ugyanis teljesen átírták a korábbi adatkezelési és -elemzési szokásokat.
Buzzword vagy a jövő? Egyelőre nem lehet tudni biztosan, de a Big Data jelenség, és az óriási adathalmazok elemzéséből nyerhető üzleti előny a világ nagyvállalatainak szinte mindegyikét foglalkoztatja. A cégek marketing, értékesítési, brandépítési és csalásmegelőzési célokon túl például a döntéselőkészítésre és a kockázatkezelési modelljeik csiszolására is használhatják a Big Data elemzés eszköztárát. Széles körű elterjedésének legnagyobb korlátozója talán az, hogy a hatalmas adathalmazok elemzésére alkalmas eszközök egyelőre meglehetősen drágák, így sokszor csak beszélnek róla a cégvezérek.
Az online kereskedők többségükben szofisztikált módszerekkel nyomozzák le ügyfeleik internetezési szokásait, az így szerzett adatokat felhasználva célzott marketingtevékenységet folytatnak. Úgy látszik, a bankok is erre az útra lépnek - írja a bankingtech.com. Például az ügyfelek Facebook szokásait, böngészési előzményeit, az internetezésre használt számítógép típusát is kiolvassák az adatokból.
A Big Data jelenség, vagyis az egyre nagyobb, szinte kezelhetetlen méretű adatbázisok létrejötte a vállalatok számára egyrészt problémát, másrészt üzletileg kihasználható lehetőséget jelent. Elképesztő, szinte emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű adat keletkezik nap mint nap az interneten, a gépek közötti kommunikáció során és a magánhálózatok millióin. Az cégek adattárházaiban fellelhető óriási mennyiségű adattömegből üzletileg fontos információkat lehet kinyerni, ami segítheti például a csalások felderítését, a termékértékesítést, az ügyfélmenedzsmentet és a döntési folyamatokat. A vizuális analitikai megoldások is terjednek. Hogyan is működnek ezek a megoldások?
Az értékesítés és a marketing mellett a vállalatok más területein is radikális változásokat hozhat az ún. Big Data jelenség - melynek lényege, hogy egyre több, könnyen begyűjthető ügyféladat áll a vállalatok rendelkezésére -, a McKinsey nemrégiben megjelent tanulmánya szerint ez a gyógyszeripari K+F tevékenységet is megreformálhatja. A tanácsadó cég becslései szerint a Big Data stratégiák alkalmazása - melyek jobb információs hátteret biztosíthatnak a vállalati döntéshozataloknál - akár 100 milliárd dollárnyi értéket is teremthetnek évente az amerikai egészségügyi rendszerek esetében.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Idén 50 ezerrel nőtt a számuk.
Itt a soha vissza nem térő lehetőség?
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
